|
Siratófalak / Egy faun délutánja / Seherezádé - a Magyar Fesztivál Balett előadása
|
| |
|
|
| |
 |
 |
| Jegyrendeléshez kérjük jelentkezzen be! |
| Jegy árak |
|
4200 Ft. 3300 Ft. 1800 Ft. |
|
Minden jegyre 200 Ft kezelési költséget számolunk fel. A kezelési költséget vásárlásonként maximum 10 jegyre számoljuk fel. |
|
|
12 éven felülieknek
Siratófalak – táncmeditáció
Jelmez: Velich Rita
Filmrendező, operatőr: Szabó Gábor
Egy faun délutánja
Zene: Debussy
Díszlet, jelmez: Berzsenyi Krisztina
Seherezádé
Zene: Rimszkij-Korszakov
Díszlet: Székely László
Jelmez: Pilinyi Márta
Koreográfiák: Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett művészeti vezetője
A Siratófal az emberiség szellemi, érzelmi, gondolati és vallási szimbóluma, amely arra készteti a koreográfus Markó Ivánt, hogy az Ótestamentumtól napjainkig a tánc, a színház és a film nyelvén a zsidó kultúra és emberség, valamint a személyes élmények és történelmi tragédiák érzékeltetésével a mai néző szívéhez és agyához szóljon. Az előadás színpadi megvalósításának különlegessége, hogy Szabó Gábor operatőr rendező nagyszerű munkájának eredményeként Jeruzsálem városa megidéződik a Fesztivál Színházban, a táncművészek valós testi jelenlétével együtt különleges atmoszférát teremtve.
A 2009 novemberében bemutatott Egy faun délutánja Nizsinszkij 1912-es, a maga korában nagy port kavaró alkotását értelmezi újra. Markó Iván közel egy évszázaddal a bemutató után a legendás táncművet – melyet egy csokor Debussy-zongoradarab egészít ki – úgy értelmezi újra, hogy főszereplőjévé egy karmestert képzel, akinek a pálcája a fallosz szimbóluma. A két nimfa helyén itt három gyönyörű zenészlány szerepel, egy fuvolás, egy hárfás és egy hegedűs, akik a csábítást személyesítik meg. A karmester a mű végén visszaváltozik faunná, a férfivágy megtestesítőjévé.
Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát. Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét. Fantáziájában megjelenik a férfiember két típusát megszemélyesítő vezír és az arany rabszolga. Egyikük a hatalmat, a gazdagságot és az erőszakosságot jelképezi, másikuk a kedvességet, az érzelmi telítettséget, ugyanakkor azonban az emberi kiszolgáltatottságot is. Seherezádé a szerelem szabadságára vágyik, és nem a hárem bezártságára. Fellázítja társnőit az önkény ellen, hogy a boldogság teljességét válasszák. A történet drámai véget ér. Álmából ébredve hősnőnk újraéli az erotikus vágy szépségeit és veszélyeit.
|
